|
A jogi helyzet állása
Ádám 2010.09.30. 10:19
Melőtt bárki elhinné, hogy a régi vezetés megnyerte a csatát olvassa el ezt... A hírek rovatba kívánkozik az igazság feltárása a gyerekfoci.hu -ra felkerült hírekkel kapcsolatban. Már nem először próbálják meg félrevezetni a szülőket, íme az igazság a végzéssel kapcsolatban. A nyilvántartást végző bíróság végzésére hivatkozva állítják, hogy megnyerték a pert, pedig az első tárgyalásra 2011. 01. 07.-én kerül sor. Az idéző végzés megtekinthető a bal oldali menüben a letölthető dokumentumok alatt. A nyilvántartást végző bíróság nem peres eljárásban, nem vizsgálhatja a 14 fős közgyűlés tartalmi körülményeit. Erre való a peres eljárás, melynek első tárgyalása január 7.-én lesz. Amennyiben a bíróság kimondja a közgyűlés törvénytelenségét, a bíróság a mostani bejegyzést törölni fogja a nyilvántartásból. Ezt a másik fél is pontosan tudja, már ha szellemi képességeinek még birtokában van. A helyzetről kialakult szakszerű állásfoglalás itt olvasható:
Dr. Csorba Ferenc
ügyvéd
külkereskedelmi szakjogász, főiskolai docens
Iroda: H -1148 Budapest, Fogarasi út 84/a fsz. 1. Tel./fax: (06-1) 221-2273
2620107
Tisztelt Pördi Ádám Úr!
A XVII. Ker. Rákosmenti Testedző Kör (RTK) tisztségviselőinek választásával kapcsolatos ügyben a következő jogi tájékoztatást adom:
Előzmény:
1. A Fővárosi Főügyészségen több személy törvényességi felügyeleti kérelemmel élt az RTK működése ellen. A Főügyészség TC 4577/2010. számon folytatja a szükséges eljárást.
2. Szakál Béla az RTK-t nyilvántartó bírósághoz benyújtotta a 2010. június 23-án 14 fővel megtartott közgyűlés iratait, amely alapján a bíróság 13.Pk.60.805/1989/22. számon bejegyezte a nyilvántartásba Szakál Béla valamint Szilágyi Antal képviseleti jogát. A bejegyzés 2010. augusztus 19. napján jogerőre emelkedett.
3. A közgyűlés határozatai ellen több személy együttes keresettel élt, hivatkozva a közgyűlés összehívásának szabálytalanságára, a közgyűlés határozatképtelenségére, a vezetők választásának alapszabály ellenességére.
A Fővárosi Bíróság 8.P.24.825/2010 számon tárgyalja a kereseti kérelmet, az első tárgyalás 2011. január 7. napjára lett kitűzve.
A Fővárosi Bíróság kötelezte az RTK jelenleg nyilvántartásba bejegyzett vezetését, hogy a 2010. június 23-i közgyűlés összehívásának iratait, a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az RTK tagnévsorát, a közgyűlés előtt még hatályos Alapszabályt (ez az Alapszabály a 2005. április 29-i), ha van a Szervezeti és Működési Szabályzatot (erről nekem tudomásom nincs), valamint a közgyűlésen hozott határozatok jegyzékét küldje meg 30 napon belül a perbíróságnak, továbbá a keresettel szembeni ellenkérelmét is terjessze be.
Jogi tájékoztatás:
A társadalmi szervezetek (ide tartozik az RTK is) nyilvántartását, a nyilvántartásba bejegyzett adatok változását a Fővárosi Bíróság úgynevezett „nem peres” eljárás keretében végzi. A nyilvántartó bíróság lényegében csak azt vizsgálja, hogy a változást az arra jogosult személy jelentette-e be, illetve hogy a változást az arra hatáskörrel rendelkező szerv határozta-e el.
A határozat meghozatalának körülményeit, annak tartalmi valóságát azonban a nyilvántartást vezető bíróság nem vizsgálja, bizonyításra, tanuk vagy bármely egyéb bizonyíték vizsgálatát a nyilvántartást vezető bíróság nem végezhet, arra kizárólag csak peres eljárásban kerülhet sor.
Az esetben, ha a határozatok nem a törvénynek megfelelő módon születtek, úgy azt az érdekeltek az Egyesülési jogról szóló törvény rendelkezése alapján indított peres eljárásban megtámadhatják.
Ez történt az Előzmények 3. pontjában vázoltak szerint.
Abban az esetben, ha a Fővárosi Bíróság a folyamatba tett peres eljárásban megsemmisíti a közgyűlés határozatait, annak eredményeként a nyilvántartást vezető bíróság köteles törölni a megsemmisített határozatok szerinti (jogerős) bejegyzéseket.
A következetes bírói gyakorlatot pontosan bemutatja a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Legf.Bír.Kny.III.27.938/1995. számú határozata.
Budapest, 2010. szeptember 29.
A hasonló ügyben hozott precedens értékű legfelsőbb bírósági döntés alább olvasható. A dokumentumból is kiderül, hogy éles különbség van peres és nem peres eljárás között! Az ügy hasonló és a legfelsőbb bíróság is szóról szóra megegyező indoklást ad!
Lezárva: 2008. november 30. Hatály: 2008. november 30. Döntések Tára - BH1996. 121.
- A társadalmi szervezet képviselőjét megválasztó
CompLex Jogtár 1. oldal
BH1996.121.
A társadalmi szervezet képviselőjét megválasztó gyűlés összehívásának körülményeit, a gyűlés határozatképességét a nyilvántartást vezető bíróság nem peres eljárásban nem vizsgálhatja [ 1989. évi II. tv. 10. § (1) bek., 14. § (1) bek., 15. § (3) és (4) bek.].
A kérelmező a K. Rt. Munkástanács társadalmi szervezet adataiban történt változást jelentette be a megyei bíróságnak. A bejelentéshez mellékelte az 1995. április 27-én megtartott munkásgyűlés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet, és kérte a képviselő-változás bírósági nyilvántartásba történő átvezetését. Az elsőfokú bíróság a kérelemnek helyt adott, és végzésével a nyilvántartáson átvezette az új képviselők nevét. A korábbi képviselő, dr. Sz. Á. fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen. Fellebbezésében előadta, hogy a munkásgyűlés, amelyre a kérelmező az adatváltozást alapítja, nem volt szabályszerű, a tagok nem jelentek meg kellő számban a határozathozatalhoz, így a munkásgyűlés nem tudta az alapszabálynak megfelelő határozatot meghozni és a képviselő-változást eldönteni.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyesülési jogról szóló módosított 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 15. §-ának (4) bekezdése szerint ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
A bejelentés kapcsán a bíróság nem peres eljárásban [15. § (3) bek.] a megváltozott adatokat a bírósági nyilvántartáson átvezeti.
A bíróságnak hivatalból azt kell vizsgálnia, hogy a változást az arra jogosult személy jelentette-e be, illetve hogy a változást az arra hatáskörrel rendelkező szerv határozta-e el. A bíróságnak a változás átvezetése előtt a testületi határozat meglétét hivatalból vizsgálnia kell. A határozat meghozatalának körülményeit, annak tartalmi valóságát azonban a bíróság az átvezetéssel kapcsolatos nem peres eljárás során nem vizsgálja. Amennyiben a határozat nem a törvénynek megfelelő módon született, úgy azt az érdekeltek az Etv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján indított peres eljárásban sérelmezhetik.
Az ügy irataiból megállapíthatóan az 1994. április 27-én megtartott munkásgyűlés a képviselő-változásról határozatot hozott.
A fellebbezésben felhozott indokokat, amelyek szerint a munkásgyűlés nem volt szabályszerűen összehívva, illetőleg a tagok nem jelentek meg kellő létszámmal ahhoz, hogy az alapszabály módosítására, illetőleg vezetőség választásra sor kerüljön, a határozat bíróság előtti megtámadása során bizonyíthatja a felperes. Ha a keresettel támadott munkásgyűlési határozatot a bíróság peres eljárásban megsemmisíti, úgy sor kerülhet a képviselő-változás törlésére is.
A fellebbezésben előadottakra a Legfelsőbb Bíróság közli, hogy az Etv. 14. §-a (1) bekezdésének megfelelően a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a Legfelsőbb Bíróság törvényességi felügyeleti vizsgálatot a fellebbezés kapcsán sem rendelhet el. (Legf. Bír. Kny. III. 27.938/1995. sz.)
Ezek után remélem mindenki számára világos, hogy a január 07.-i tárgyalás előtt nem születhet döntés a vitás ügyben. Ezzel a félrevezetésre lehetőséget adó bejegyzésről szóló végzéssel a Szakál Béla remélhetőleg ellőtte minden puskaporát. Nem hiszem, hogy lenne valaki aki ezek után még hitelt ad a gyerekfoci.hu-n megjelenő információknak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
